Robie Violence riport 3. rész.

by

Frances Horror: Apróbb más időtöltés mellett, nagyon sok esetben próbálok kapcsolatot teremteni számomra idegen emberekkel. Ezt úgy kell elképzelni, képes vagyok bárhol leszólítani gyanútlan, szimpatikus személyeket, szóba elegyedni velük ez által új barátokra szert tenni. Sokan meglepődnek ezen a nem mindennapi hobbin, talán azért, mert velük még nem történt ilyen, vagy felháborítja, zaklatásnak veszi, nem látja a közvetlenséget. Több esetben végig kelet már hallgatnom amint a le és felmenő rokonságomat a pokolba kívánják. Ez aztán a szórakozás! Te mivel töltöd a szabad idődet?

Robie Violence: Na igen. Jöhetne a sablonszöveg, hogy „szeretek ismerkedni…” Hát, ez velem nem így van. Inkább arra törekszem, hogyan tudnám az eddigi kapcsolataimat még jobban elmélyíteni. Időbe telik, míg valakit közel engedek magamhoz. Felületes kapcsolatokat nem szeretek fenntartani, és nincs is rájuk szükségem. Szeretek fotózni, ennek témája hangulatfüggő. Ezenkívül együtt lenni azokkal akiket szeretek, és végül de nem utolsó sorban filmet nézni, zenét hallgatni.

Robie Violence modell

Robie Violence Az Angyal modell

Frances Horror: Egy volt kedves barátomnak is feltettem ezt a kérdést, és ő nagyot nevetett rajta. Persze vannak emberek, akik nem tudnak létezni példaképek nélkül. Szerintem előnyös is lehet, ha van valaki, akit példaképnek tud tekinteni az ember, mert az segítheti, a lelki fejlődését kitartás adhat, és célokat is meghatározhat. Neked van példaképed, akire esetleg felnézel?

Robie Violence: Több olyan művész van, akire felnézek, de nem tekintem példaképemnek őket. Saját egyéniségemet próbálom követni.

Frances Horror: Sajnos a mai világban az emberek nem tudják sok esetben tolerálni, ha valaki kicsit elüt a sablontól. Gondolok itt arra, hogyha esetleg nem úgy vagy felöltözve amit ö még el tud fogadni, akkor legjobb esetben „beszól” de akár elfajulhat ez tettlegességig is Én nem ilyen vagyok, mivel nekem csak az számít, hogy az illetőnek milyen gondolkodása van, ez alapján fogom megítélni. Ez kétoldalú dolog, mert az, hogyha valaki EMO kinézetű, akkor is a gondolatait vizsgálom, és ugyanezt teszem, ha valaki más stílusba öltözködik. Persze valószínűbb, hogy jobban megértem magam egy EMO beállítottságú fiatallal. Ért e már téged sérelem, esetleg bántottak (megvertek) a kinézeted miatt, ha igen akkor, hogy reagáltál a dologra?

Robie Violence: Bántani nem bántottak, az általad is említett “beszólás” ugyan úgy előfordul, ezeket nem reagálom le, nem szólok vissza. Az embereknek el kell fogadniuk hogy különbözőek vagyunk, én így jelzem nekik, én sem teszem szóvá, az akár nekem nem tetsző megjelenését.

Frances Horror: Az életet lehet úgyis élni, ha az embernek nincs célja, de teljes és értelmes életet talán célok nélkül nem lehet. Kell valami, amit az ember maga előtt hordoz, amiért érdemes áldozatokat hozni. Te milyen célokat fogalmaztál meg magadban, amit mindenképp szeretnél megvalósítani?

Robie Violence: Elsősorban tanulmányaim befejezését részesítem előnyben. Próbálom a művészet terén a saját érdeklődési körömnek megfelelő ágát kiválasztani.

Frances Horror: Ez a gondolkodás nagyon tetszett, hogy a barátaiddal, szeretnéd elmélyíteni a kapcsolatodat, de ahogy írtad ez azzal is jár számodra, hogy megfosztod a saját társaságodat, azoktól, akik esetleg kíváncsiak lennének rád, és te is lemaradhatsz olyan emberekről, akiket talán érdemes lenne megismerni. Mi a véleményed erről?

Robie Violence: Ebben igazad van, de mindenki hiányába nem lehetek egyenlő mértékben nyitott, úgy fogalmaznám meg, hogy ösztönből eredően mérem fel, kik azok, akiket közel engedek magamhoz. Természetesen ez nem törvényszerűség, volt már ellenkező példa is.

Frances Horror: Megemlítetted, vannak nagyon mély baráti kapcsolataid is. Mesélnél róluk is?

Robie Violence: Nyilvánosan ezt most jelen helyzetben nem tehetem meg, mert hozzájárulásuk hiányában nem nevezhetem meg őket. A barátság alapjaként említhető módon bármikor bármiben számíthatunk egymásra. Elkülöníteném azonban kérdéseid alapján az ismerősöket, és a barátokat. Barátaim mindent tudnak rólam, és én is róluk ez az a bizonyos “nyitott könyv” szindróma.

VÉGE

Holnap 23 órakor olvashatjátok szubjektív véleményemet Robie Violence-ról.

Szerző: Frances Horror

Minden jog fentartva (c)

Advertisements

Címkék: , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s