Húsvét első napja. Vasárnap.

by

Ki ne ismerne olyan locsolóverseket, melyekkel ma is gyakran kérnek engedélyt a locsolók a locsolkodásra? Ki ne tudná, hogy a locsolók legfőbb jutalma a hímes tojás? Akad-e olyan gyerek, aki ne várná az ajándékhozó húsvéti nyuszit? Van-e olyan ember, aki ne tudná, hogy húsvétkor sonkát és tojást szokás enni? Mi maradt meg ebből az ünnepből a mai ember számára?

A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdõdik. Ez az idõszak a hívõ emberek számára a húsvétra való testi-lelki elõkészület ideje. A böjtös étkezés szigora századunkra már erõteljesen megenyhült. Hajdan a felnõtt férfiak az italtól, a káromkodástól, a verekedéstõl is tartózkodni igyekeztek. Az asszonyok, lányok gyászruhát öltöttek. Húsvétvasárnap azonban a legszebb és legújabb tavaszi öltözeteikben pompáztak a templomokban.

A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnapon Jézusnak Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg az Egyház a barkaszentelő körmenetekkel. A szentelt barkát sokan megőrizték, ezzel “védték” házukat a villámcsapástól, a tűzvésztől és a jégesőtől. Ezen a napon hordták az úgynevezett kiszét, a menyecskeruhába öltöztetett szalmabábot, melyet a falu szélén elégettek vagy vízbe vetettek. Úgy hitték, hogy ezzel a halált, a betegséget, a böjtöt, a telet távolítják el a faluból.

Kiszehajtás

Kiszehajtás

A virágvasárnap utáni nagyhét nemcsak a testi és lelki megtisztulás ideje, hanem környezetünk rendbetételéé is. (A húsvéti nagytakarítás a mai háziasszonyok számára sem ismeretlen tevékenység!) Nagycsütörtökön a hagyomány szerint Rómába mennek a harangok. Ilyenkor a katolikus templomokban elhallgatnak a harangok és legközelebb nagyszombaton szólalnak meg. A híveket kereplővel hívogatták a templomba. Burgenlandban a gyerekek ma is végigszaladnak a falun fakereplőikkel (akárcsak nálunk még az 1950-es években is). Fáradságukért a felnőttektől jutalom jár: egy kis pénz vagy nyalánkság.

Nagyböjt

Nagyböjt

A böjti idõszak mélypontja a nagypéntek, Jézus kínszenvedésének és kereszthalálának az emléknapja. A hívő emberek átélik Krisztus szenvedéstörténetét. Ezt segíti a passióolvasás. Nagyszombat éjszakájához, húsvét hajnalához a magyar nyelvterületen hozzátartozott a “Jézus keresése” és a határjárás. Krisztus szobrát vagy képmását elrejtették a búzavetésben, a falu távolabbi részén. Imádkozva és énekelve keresték meg, aztán a templomba vitték. E szokás egyik célja a határjelek megújítása, a fiatalokkal való megismertetése és a határ körüljárása volt. A másik: Krisztus feltámadásának hírével akarták megoltalmazni termőföldjeiket a természeti csapásoktól, a kártevőktől, s egyúttal ettől reméltek bő termést is.

Szerző: Frances Horror

Advertisements

Címkék:

Egy hozzászólás to “Húsvét első napja. Vasárnap.”

  1. murmur Says:

    Hello, végigrágtam magam az egész oldalon, sőt az ellenpárján is. bevallom egy kicsit furcsa. de ezek után szeretnék veled dumálni ha lehetne. érdekes ember lehetsz és szabadidőm mint a tenger. msn: floflorianna@freemail.hu– egyben emil is.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s