Húsvét második napja. Hétfő.

by

A Tojásfestés

A tojásfestés, a tojásírás, a tojáskarcolás tudományát a hozzáértők évről évre igyekeznek átadni a fiataloknak. A Somogy megyei Szenna szabadtéri néprajzi múzeumában e mintát a tojásra hagyományos módon, forró olvasztott méhviasszal, fanyelű írókával – az úgynevezett gicával – rajzolják rá. A Tolna megyei Váralján a főtt tojásra “írják” az ősi motívumokat. A színezőanyag a hagymahéj. Itt még az a régi szokás is él, hogy a keresztanyák egy-egy tojással ajándékozzák meg a keresztgyerekeiket.

Festett tojásokkal díszített fa Kecskeméten

Húsvét - Festett tojásokkal díszített fa Kecskeméten

A Káli-medence festői vidékén, Kékkúton a tavaszi ünnepkör jellegzetes szokását, a húsvéti zöldárjárást újították fel. A falu végén kézen fogva sorba állnak a lányok élő “kapu”-t alkotva – az első és az utolsó pár összefogott kezében koronavirágot tart -, és a “Bújj, bújj zöld ág…” kezdetű dallal – egymás magasra tartott keze alatt átbújva – vonulnak át a falun.

Idegenforgalmi céllal is rendeznek látványos húsvéti szokásbemutatót, például Hollókőn. Az egyik műemlékház udvarán három népviseltbe öltözött asszony tojásokat fest. Az asszonykórus énekkel, a fiatalok a hagyományos locsolás felelevenítésével szórakoztatják az odalátogatókat.

A Néphagyományok

A régi szokásokat Galgamácsán is igyekeznek életben tartani. A lányokat vödörből, kútvízzel locsolják. A lányos háztól maskarába öltözött legények szedik össze a tojásokat. A népviseletbe öltözött fiatalok lovas kocsin járják végig a falut, este pedig a húsvéti bálba megy a falu apraja, nagyja.

Húsvéti locsolás

H Czekmány Ilona - Húsvéti locsolás

A locsolás jutalma a tojás és a húsvéti ételekkel, itallal való kínálás volt. A legutóbbi évtizedekben azonban a gyerekeknek többnyire pénzt szoktak adni a locsolásért. A locsolóversek is ennek megfelelően változtak:
“Zöld erdőben jártam, Három nyuszit láttam. Mind a három rám kacsintott, Ide azt a száz forintot!”

A Fejér megyei Pázmándon sibálnak, azaz húsvéthétfőn vesszőzik a lányokat. A szlovák eredetű szokásnak ugyanaz a lényege, mint a locsolásnak: egészség- és termékenységvarázslás. A hazai szlovák lakosságú településeken már húsvéthétfő hajnalán lehetőleg az ágyból ugrasztják ki a lányokat, asszonyokat. Régen úgy hitték, hogy ettől nemcsak egészségesebbek, hanem dolgosabbak is lesznek.

Bólyban, a baranyai német nemzetiségi községben az Emmaus-járást elevenítik fel. Az ősi hagyományhoz híven a “pincefalu”-ba, Kellerdorfba mennek a bólyiak: ott esznek, isznak, mulatnak, énekelnek, táncolnak, s a pincesort végigjárva köszöntik egymást. (A Bibliában Lukács evangéliuma szerint a tanítványok közül ketten elindultak a Jeruzsálemtől nem messze eső faluba, Emmausba, s az úton találkoztak a feltámadt Krisztussal, de nem ismerték őt fel.) Baranya, Tolna, Veszprém megye német falvaiban az Emmaus-járás a régi hazából hozott hagyomány. E falvak apraja-nagyja húsvét másnapjának délutánján felkerekedett, és a faluszéli borospincékben csapott nagy mulatságot. A budai hegyek német falvaiban is élt ez a szokás.

Vecsésről tudósítottak arról, hogy húsvéthétfőn tojásfutást rendeznek. Színes szalagokkal és zöld ágakkal díszített stráfkocsin ülnek a bírálók, és ott helyezik el a vízzel teli kádat. A kocsi mellett – jobbra és balra – összesen háromszáz darab tojás, egymástól bizonyos távolságra. Az utolsó tojás mindig piros színű. A feladat az, hogy a tojásokat egyenként hordják be a kádba. Német nemzetiségűek hagyománya ez. A győztest, vagyis azt, aki a legtöbb tojást gyűjtötte össze, dobszó és hangos éljenzés kíséri. A tojásfutás közben a zenekar játszik és a nézők biztatják a versenyzőket. A tojásokból azután rántotta készül, és reggelig tartó bállal zárul az esemény.

Tojásfutás

Tojás futás

A húsvéti tojásjátékokat egész Európa ismeri. Van, ahol ma is élõ szokás. Például a mezõföldi Lajoskomáromban húsvéthétfõn a gyerekek a szüleikkel, nagyszüleikkel együtt kimennek a temető mellé, a régi vásártér lejtős, füves oldalához, s nyolc-tíz piros tojást visznek magukkal. A tojásokat egymás után gurítják le a lejtőn. A cél az, hogy a tojás minél messzebbre guruljon. Az összetört tojásokat megeszik, illetve amit már nem tudnak elfogyasztani, azt hazaviszik a kiscsibéknek.

Szerző: Frances Horror

Advertisements

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s