Archive for 2009. november

PRADOX.info – Korlátok nélkül

2009/11/30

Megújult kinézet, változatlan minőség.

Reklámok

Aktuális ügyek 2. rész: A Kommentárok és Mr. & Mrs. Hoolie Scene Party

2009/11/26

A Kommentárok…

Érdekes kommentárokat kapok, néhány esetben melyekre ezúton reagálnék. Talán a legjobban félreértelmezett fogalom, a Napiszar kedvelő, ócsároló, szitkozódó, mindenkigyűlölő, kötözködő, öntelt, beképzelt, olvasók tollából íródik. Nos nagyon sokat tőlük nem várnék el, de a hülyeség már egyre jobban fáj.

Idézem az egyik kedvencemet: „Megint törölve lett a megjegyzésem! Ennyit a nagy toleranciádról!”

Egy Napiszar rajongó…

Nos kérem, uraim kik ép ezt, vagy ilyeneket írtok! Az ha valakit leszidtok, megpróbáltok megalázni, mindent megtesztek azért, hogy a sárba döngöljetek, semmi csodálkozni való nincs abban, ha moderálom a kommentárjaitokat, vagy ha ez már többször előfordult, automatikusan a „Spam” be irányítom. Bár mennyire logikátlannak tűnik a számotokra, én mégis megértem cselekedetemet. Ugyanis, nem azért írogatom a cikkeimet eme naplóba, hogy mocskolódásokat, kapjak érte. Egyszerűen fel sem tudom fogni, valakinek miként juthat az az eszébe, hogy ilyen megjegyzés engedélyezésre kerülhet. Persze tudom, hogy eme szerzők, kik egyebet letenni nem tudnak az asztalra, számukra megerőltető teljesítmény összeválogatni azt a sok mocskos kifejezést, melyet oly gyakran használnak. Épp ésszel fel sem tudom fogni, hogy lehet összetéveszteni a „tolerancia” fogalmát, a hülyeséggel. Azt a személyt, ki ilyen kommenteket engedélyezne, azt inkább agyalágyultnak mondanám nem toleránsnak. Nem nagyon hiszem, hogy sikerült volna megváltoztatnom ezen kommentátorok, gondolkodását, ezért nem is vesztegetnék több időt rájuk, hiszen e lelkileg sekélyes, netbulvárok ha maguktól nem jöttek rá erre, nyilván most sem fognak. Viszont mindenképp örülök annak, hogy olvasnak minket, és még ha a maguk módján is de, hozzászólnak a témákhoz, melyeket felvetünk, itt a titkos naplónkban.

Végül a „Tolerancia” szó jelentése: Türelmesség (látjátok, még véletlenül sem hülyeséget jelent).

09. 11. 27 Péntek: Mr. & Mrs. HS

Hiszek az igazságban, a törvényekben, bár tudom bizonyos emberek, úgy gondolják fölötte állnak, ezen fontos ténynek, és kezükbe vehetik az igazságszolgáltatást. Dőre módon, egy tökéletesen ellenőrizhető internetes oldalon szervezkednek. Ilyenkor fogom a fejemet. Tisztába vagyok vele, hogy vannak buta emberek, no de ennyire? Jó, hogy nem gyilkosságot szerveztek, az egész világ szeme láttára. Jómagam ezért is nem veszem komolyan azokat a fenyegetéseket, melyek a holnap este megrendezésre kerülő Mr. & Mrs. HS névre keresztelt eseménnyel kapcsolatban kaptunk. Természetesen a szükséges lépéseket megettük. Többek között egy bejelentést is a rendőrségre melyhez mellékeltük a fent említtet weboldal elérhetőségeit, és a szervezők, és egyetértők listáját is kinyomtatva. Ha bármi történne velünk, ott azon a rendezvényen, A nyomozó szervek azonnal tudni fogják, kit érdemes felkeresni, és gyanúsítani az arcátlan támadással.

Szerény személyem, és a hozzám közelálló barátok, tűkön ülnek már, röpködnek a telefonok, és mindegyikünk nagyon várja már a No.1. Internet celeb Hoolie Scene nevével fémjelzet Partyt. Hatalmas dolog ez, ekkora társaságot egyben tartani, megmozdítani emberfeletti teljesítmény, melyet ezúton is köszönünk neked. Közel 300 ember, jesszusom! Az már több mint húsz focicsapat, vagy akár 15 osztály, egy közép iskolában. Ami ezt a napot csodálatossá varázsolja, hogy ezen emberek ismerik egymást, mind-mind. Nem azt mondom, hogy mindenki szeret mindenkit (hiszen akkor, ez lenne a világ legunalmasabb bandája), és nem is ez számít, hanem az esély, melyet megkaptunk ara, hogy tisztázzuk a nézeteltéréseket, például holnap.

Sajnos tisztába vagyok vele, hogy lesz néhány ember aki nagyon fog hiányozni, és jómagam mindent megtettem, hogy ott legyenek, de sajnos nem sikerült elérnem a célomat, de tudom a következő ilyen rendezvényen velük is találkozhatok újra.

A Party témája sem mindennapi, ilyen bolondos ötlettel, nem sok ember állt elő mint őkelme, ezért különösen izgalmas és érdekfeszítő éjszakának nézünk elébe. Remélem táncolhatok majd a menyasszonnyal!

Mindenkit szeretettel várunk, az alkalomhoz illő öltözetben, és a nászajándékról se feledkezzetek meg.

Szerző: Frances Horror

Folytatom

2009/11/26

Az elmúlt másfél hétben képtelen voltam az írásra és a reális gondolkodásra. A negatív események életemet olyan szinten befolyásolták, hogy azt hittem újra felemészt, majd a magány és depresszióba esek. Szerencsére nem így történt, mert minden barátom mellettem állt és rájöttem, hogy erősnek kell maradnom. Nem roppanhatok össze. Végre újra örülök azoknak a csöppnyi pozitív élményeknek, amelyek majd idővel teljesen feltöltenek majd kreativitással. Ezúton is köszönném azoknak, akik segítettek átvészelni ezt a csekély időt, amit rossz hangulatban töltöttem el. Köszönöm.(L)
Üdvözlettel: Winti

A Rock ‘N’ Roll aranykora 9. rész. Rock and roll szódával… 1957-1962. 1. rész.

2009/11/26

Az 1957 és 1965 közötti éveket a rock’n’roll és a rock mint kreatív, innovatív művészeti ág “sötét korszakának” tekinthetjük. Sokan gondolták azt akkoriban, hogy a rock’n’roll egyszerűen sebeiből elvérezve kimúlt a mainstream Amerika össztüzében; csak egy röpke, tiszavirág-életű, múló őrület volt csupán, mint már annyi más divatjelenség a 20. század zenéjében. A vad, buja, szemtelen lázadó rocker egyéniségeket a média támogatásával gyorsan-frissen felváltották az udvarias, jólfésült és csinosan öltözött fiúk-lányok, a lázadó, a művészetbe, életmódba, életvitelbe nagy változásokat generáló generációt a jólnevelten romantikus, sőt sokszor nyálasan szentimentális, üzletileg szigorúan kontrollált tini-bálványok nemzedéke váltotta fel.

Brenda Lee

Legalábbis a rádióhullámok, televíziós showműsorok ezt közvetítették egészen 1965-ig: a kanadai származású Paul Anka Diana (1957) és a végzetes You are my Desteny, Pat Boone Love Letters In The Sand (1957), Bobby Darin Dream Lover (1959), Frankie Avalon Why (1959), Fabian (Forte) I’m a Man (1959), Bobby Rydell Wild One (1960), Rick Nelson Hello Mary Lou (1961), Bobby Vee (Velline) Take Good Care Of My Baby (1961) és Neil Sedaka Breaking Up Is Hard To Do (1962), és a lányok sorából: Brenda Lee Tarpley I’m Sorry (1960), Connie Francis Franconero My Heart Has A Mind Of Its Own (1960) és Leslie Gore It’s My Party (1962) – a rock and roll gyászéveinek emblematikusan semmitmondó, de igen jellegzetes muzsikái.

Még a legjobb és némileg progresszív a nagy langyosodás időszakában az a zenei vonulat volt, ahol a rock’n’roll kézenfogva randizott a country-val és egy tradicionálisabb (a rock and rollnál jóval fehérebb) zenei alternatívát kínált a fiataloknak, mint az Everly Brothers a Bye Bye Love-val (1957) és az All I Have To Do Is Dream-mel (1958), Felice és Boudleaux Bryant szerzeményeivel.

Paul Anka

Paul Albert Anka (1941-) libanoni szülők gyermekeként született Kanadában 1941-ben, és már 16-17 évesen világsztár volt Diana és You Are My Destiny című slágereivel, de később ő írta Tom Jones She’s A Lady című sikerdalát, illetve a legnagyobb Frank Sinatra-slágerré lett My Way angol szövegét (a Claude Francois-féle francia eredeti nyomán). 2005-ben a Las Vegas-i kaszinók világában töltött évtizedek tapasztalataival felfegyverkezve egy főleg rock sztenderdeket feldolgozó big-band hangszerelésű albummal került a ismét nyilvánosság fókuszába: Rock Swings.

Pat Boone

Pat Boone (1934- ) fekete rhythm and bluesok kifehérítésének nagymestereként aratott nagy sikereket: Ain’t that a Shame (Fats Domino), Tutti Frutti, Long Tall Sally (Little Richard), I Almost Lost my Mind (Ivory Joe Hunter), Chains of Love (Big Joe Turner)… Boone mindig az arany középútra koncentrált (the middle-of-the-road music) és rendre az eredetiknél jóval nagyobb kereskedelmi sikereket ért el feldolgozásaival az alapvetően a fehér pénztárcák által fenntartott piacon. 1997-ben előállt egy jórészt nagy klasszikus rockslágereket feldolgozó (You’ve Got Another Thing Comin’ – Judas Priest, Smoke On The Water – Deep Purple, It’s A Long Way To The Top (If You Wanna Rock ‘N Roll)– AC/DC, Panama – Van Halen, No More Mr. Nice Guy – Alice Cooper, Love Hurts – Everly Brothers, Enter Sandman – Metallica, Holy Driver – Dio, Paradise City – Guns N’Roses, The Wind Cries Mary – Jimi Hendrix, Crazy Train – Ozzy Osbourne, Stairway To Heaven – Led Zeppelin) jazz-esen, big-bandesen artisztikus albummal: In a Metal Mood. No More Mr. Niceguy.

Bobby Darin


Bobby Darin (Walden Robert Cassotto 1936-1973) a késő ötvenes évek egyik tini-ideálja és emellett slágerek big-band hangszerelője, előadója. Kurt Weill Mack the Knife (Bicska Maxi) amerikanizált feldolgozásával aratott nagy sikert 1959-ben. Később a filmvilágban csillogott: Oscar és Golden Globe jelöléssel dicsekedhetett.

Neil Sedeka

Neil Sedaka (1939-) New York-i slágerénekes, zongorista, szerző. Gyerekkorában a Juilliardon klasszikus zongorát tanult. 1954-ben középiskolás osztálytársaiból megalakította a Tokens együttest. Ez vitte sikerre a The Lion Sleeps Tonight című számot. 1958-ban vette lemezre a Ring-A-Rockin című számát, majd egy volt osztálytársa, a szövegíró Howard Greenfield segítségével megkomponálták a Stupid Cupid és a Fallin című számokat, mindkettőt Connie Francis vitte sikerre. Egy évvel később megírta és lemezre vette az Oh! Carol című számot. A szám egy fiatal lánynak, Carol Kleinnek szólt, aki nagy rajongója volt a Tokens együttesnek és minden koncerten ott volt. Néhány évvel később ez a kislány Carol King néven világhírű lett és a számot Oh! Neil válaszszerzeménnyel meg is köszönte. A Beatles amerikai sikereivel egy időben előadói pályája háttérbe szorult. De dalszerzőként aktív maradt. Többek között Tom Jones, a Monkees, Andy Williams számára írt dalokat.

Folytatjuk…

Szerző: Frances Horror

Nyílt levél az egyik legkedvesebb barátomnak, Frances Horrornak és a WordPress valamennyi bloggerének, olvasójának!

2009/11/24

Kedves Frances, kedves mindenki. (Írta Stan Starr)

Először is, drága barátom, Frances Horror hozzád szólok. Nagyon szépen köszönöm azt a kedvességet, szeretetet, tiszteletet, amit irányomban tanúsítottál az elmúlt időkben. Igazából még nem is ismertük meg egymást, máris vége ennek a számomra tökéletes kapcsolatnak. Szerettelek, tiszteltelek, s talán elmondatom, hogy kilátástalan és pocsék életem egyik meghatározó színfoltja maradsz és leszel is továbbra is, néhány olyan emberrel, akiket én is már korábban említettem neked, s az olvasók is valamelyest tudják, hogy kiket olvastam, olvasok és fogok is olvasni a jövőben. Kedves Frances! Nem mondom azt, hogy hiányozni fogsz, mert sosem fogsz jelenteni hiányt az életemben. Te mindig itt leszel, én mindig olvasni foglak és ha tehetem témáidhoz is fogok fűzni néhány gondolatot.

De most le kell zárnom ezt a közel fél éves időt valahogyan. Nehéz pillanatok ezek számomra, de szorul a nyakamon a hurok. Eddig bírtam. A gonosz emberek, akik körbevesznek utálnak, megvetnek és gyűlölnek ezt erőszakolják ki, azt akarják, hogy ne legyen emberi életem, ne legyen múltam, jelenem, jövőm…már csak a kilátástalan reményeim maradtak. Ezt minden túlzás nélkül állítom. Te, Ti voltatok hozzám őszinték, Ti meghallgattatok. Köszönöm nektek.

Most bezárom a blogom! Reményeim szerint nem örökkre. Lehet, hogy majd egyszer kinyitom, valaha, valamikor, de most nem! Most, amikor a fejem fölött összecsapnak a hullámok, és mindenki a gyenge pontjaimat keresi. Most nem akarok ellenségeim elé tárni egy olyan irodalmat, ami az én nevemhez köthető, amibe bele lehet kötni.

Kedves Frances, Kedves WordPress bloggerek, olvasók! Köszönöm nektek azt a szeretetet, amit felém tanusítottatok! Hálás vagyok!

A viszont látás reményében!

XOXO SS*

Kedves Stan Starr!


Sajnos sok sok bosszúságot is okozhat, ha blogot vezetsz. Vannak emberek akik nem képesek másra, csak rosszat írni, kritizálni, mindenhol, mindenkit, mindenkor. Egy nagyon kedves közeli barátom úgy nevezi őket, „pávák”! Kedvesem! Úgy tűntél el, mint ahogy jöttél. Én tök ismeretlenül nagyon szerettelek, mivel a lelked pont olyan mint az enyém! Ha abbahagyod az írást megfosztod tőlem azt az örömöt, mit naponta átéltem általad. Tudom kicsit önzőn hangzik eme gondolatom, mégis így érzem! Volt már, hogy megfordult a fejemben, abbahagyom az írást. Néha sok nekem ez a napló, mivel további két internetes magazinnak írok naponta cikkeket. Lehetséges, ez egy kicsit beképzelten hangzik, de ez a blog túlnőtt rajtam. Igen is miattatok írom, azokért kik örömüket lelik benne. Sok ilyen ember van, mivel naponta kapok pozitív kommentárt. Nekem úgy is megérné, ha csak te olvasnád, én akkor is írnám, neked, és csak neked!

Várlak vissza, az élet izgalmasabb mióta tudom, hogy létezel, még akkor is ha nem vagy most épp velem

Szeretlek!

Üdvözlettel: Frances Horror


%d blogger ezt kedveli: