Archive for 2009. december

B.U.É.K!

2009/12/31

Békés boldog új esztendőt kívánok anyukámnak, nagyanyámnak, testvéremnek: Kecskés Cristophernek, és minden kedves barátomnak ismerősömnek, kik hasonló jókkal áldanak meg.

Ellenségeimnek pedig szintén hasonlókat kívánok, mint ők nekem. Külön kiemelném Kuti Eriket, én is azt kívánom neked mit te nekem, dögöljön meg a te anyád nagyanyád és testvéred is sőt az összes barátod

Üdvözlettel: Frances Horror

Reklámok

Valójában ki is Kecskés Cristopher?

2009/12/30

Hosszas út végére értünk. Mikor elkezdtem nem hittem volna, hogy idáig eljuthatunk a semmiből. Még néhány nap és egy éve létezik a Szubjektív Magazin. Azon a hűvös januári estén mikor nekifogtam az írásnak, életem mélypontja volt. Elhagyatottnak és magányosnak éreztem magam, pedig okom nem volt rá, mivel barátom, kit már 12 éve ismerek mellettem állt mindvégig. Talán az időjárás, a hideg váltotta ki belőlem ezt az érzést, nem tudom. Újabban hajlandó vagyok arra gondolni, új ismerősre barátra vágytam, kiben tökéletesen megbízhatok, elmondhatom neki a legkisebb rejtet titkomat is, aki tudom sosem fordulna ellenem. Mondjátok ez alapvető követelmény, de tévedtek! Manapság egyre nehezebb megbízható barátra lelni, mivel mindenki csak önnön érdekeit tartja szemelőt, és ennek eléréséhez minden eszközt képe felhasználni. Ez uraim a modern világ! Ezt teremtetük, ezt neveltük, ezt hozta nekünk a rendszer változás. Mi erre voltunk képesek! Gratulálok!

Kecskés Cristopher

Több mint 10 hónapot kellett keresgélnem, hogy megtaláljam a fent említett személyt, bár nem lehetek ennyire önző, mert ő maga is rám talált!

Bemutatom nektek Kecskés Cristophert!

November elején találkoztunk először őkelmével, egy akkori haverom ismerőseként ismerhetem meg, és a véletlen játszott közre ebben is! (Bátran állítóm, azóta hiszek a véletlenben!) Mivel Cristopher kisvárosi, így vonathoz van kötve, ha haza szeretne menni, és lám lám, egy isteni sugallatra, vagy mert imád eme koszos büdös nagyvárosban időzni, mit ö a nevén emleget Budapest, lekéste az utolsó hazafelé gördülő szerelvényt. Ezen az estén megcsörrent a telefonom a kijelzőn a fent említett akkori haverom neve virított, felvettem. – Helló, az a helyzet, hogy Cristopher lekéste az utolsó vonatot, és nem tudunk hol aludni, lehetséges lenne ez a te otthonodban? – Természetesen! – hangzott el válaszom. Kisvártatva megérkeztek. Ekkor láttam Crist először. Nektek is volt már nyilván ilyen érzésetek, mint akkor nekem, hiszen első látásra szimpatikusnak tűnt. Üdvözöltük egymást, és egyből szóba elegyedtünk. Az ídő egy pillanat alatt elrepült, és amikor újra az órára pillantottam, éjjel hármat mutatott. Annyit nevettünk mindketten azon az éjjelen, mint már rég nem. Egy pillanatot sem unatkoztunk. Azonban egy faramuci, ám utólag már egyértelmű dolog következett be. Ismeröse, ki vele érkezet, előrántotta laptopját, az USB csatlakozóba dugta a mobil internet modemet, és MSN.-ezni kezdet, onnantól mintha nem is létezet volna számunkra. Ahogy teltek múltak az ídők, egyre jobban megismertük egymást, ami azt eredményezte, hogy egyre több vicces pillanatot tölthettünk egymás társaságában. Később, már szinte mindent meg tudtunk beszélni, akár féltve őrzött titkainkat is, vagy olyan esetekben is, mikor tanácstalannak bizonyult bármelyikünk, tudtuk számíthatunk egymása. Nagyon meglepett, hogy teljesen megbízható emberke, és nem sorolható a fent említett önző halandók sorába. Megjelenni is meg lehet vele bárhol, sosem tesz olyat, hogy kellemetlenség érje az embert. Talán a legjobb kifejezés a stílusára, a Kedves, illetve az őszinte ember! Ugye ez milyen ritka? Rengeteg kellemes élményt köszönhetünk egymásnak, bár inkább én neki, ezek közül is kiemelném a sok sok önfeledt nevetést, aminek mint tudjuk gyógyító hatása van!

Kecskés Cristopher

Úgy érzem szerencsés vagyok, hogy ilyen újdonsült barátom lehet. Ezúttal is szeretném megköszönni neked Cristopher azt a csodálatba átcsapó örömtengert, amit minden viszonzás nélkül nyújtottál át nekem. Boldog új évet kívánok neked, és remélem, hamarosan rátalálsz egy megbízható társra az életben!

Barátod Frances Horror

Szubjektíven Ribancok éjszakája 4. Avagy a két egymásnak feszülő blogger esete!

2009/12/25

Nem gondoltam volna, hogy ezekbe az eseményekbe ismételten belefolyok, de a sors úgy hozta, hogy Hoolie Scene megemlítette becses nevemet egy cikkében, egy könnyen félreérthető mondat keretében. Mivel nem vagyok ostoba ezért jómagam nem értem ezt félre, mindazonáltal, mint már tapasztaltam, sajnos nem így vannak ezzel sokan. Először is leszögezem, Hoolie Scene és az én kapcsolatom hibátlannak és harmonikusnak mondható. Semmiféle összeütközés nincs köztünk, és úgy érzem nem is lesz, hiszen a főbb etikai irányelvekben egyet értünk. Mindazonáltal nem fogadom el és teljes egészében visszautasítom azt, hogy velem példálózzon, és főleg egy igen érzékeny rész kapcsán. Ahhoz hogy nekem milyen a kapcsolatom egy olyan szerzővel, aki nem mindenben ért egyet vele a jól ismert ribancok éjszakája névre keresztelt rendezvénysorozat kapcsán, neki semmi köze nincs, és nem is lehet. Kedves Hoolie Scene, a rám vonatkozó részt kérlek, módosítsd!

Hogy érthető legyen a dolog, leírom a szubjektív véleményemet a két egymásnak feszülő blogger cikkéről.

Jómagam, és még sokan mások, nem azért megyünk el egy ilyen rendezvényre, hogy bármilyen nagy hírnévre szert tett emberrel találkozzunk, hanem azért, hogy azokkal a személyekkel kik vidéken laknak, és az MSN nevű beszélgető program segítségével jó virtuális kapcsolatot alakítottunk ki találkozhassunk, és közösen bulizzunk. Az érdekek nem annyira izgatnak, hogy ki miért csinálja, minek tartja magát (gondolok itt arra, hogy egy szűk társaságban ki mennyire ismert vagy nem) legyen ez az ő dolga. Ha valaki ezt nem képes elfogadni, akkor legfeljebb így járt, egy dolgot tehet. Szervez egy másik party-t ahova azt enged be, akit akar. Véleményem szerint Hoolie Scene neve miatt (vagyis csak ő miatta), legfeljebb néhány ember jön, és ha nekik ez dukál, hát tegyék. Miért ne. A résztvevők nagy többsége azért jön el, ahogy fentebb említettem, hogy jól érezze magát, és ez így természetes, és így van ez jól. Érdekes azonban a diktatórikus megközelítés, miszerint csak azért mert nem szimpatikus valaki, vagy, mert rosszat írt a fő szervezőről, kitiltásra kerül, ezzel semmi esetre sem értek egyet, mindazonáltal Hoolie Scene érzelmeit is megpróbálom górcső alá venni, és hopp akkor meg megértem tetteit, és talán én is így cselekednék, sőt biztos. Ha valaki eljut valameddig, akkor nagyon kevés esetben marad szerény gondolkodású, nos, erre Hoolie Scene sem képes, hát ez van, senki sem lehet tökéletes, de mindazonáltal dicséretes, és ha a mérleg serpenyőjébe teszem a jót és a rosszat, akkor a tettei a jó irányba billenek el, mégpedig hatalmas súlyt fektetve bele. Mindenestre abban mindenképp egyet értek, amit Domán leírt, hogy a 14 év körüli korosztálynak fogalma sincs az életről, és még jó pár éven keresztül természetesen nem is lesz, de az, hogy ők ilyen rendezvényen részt vehetnek ez nem Hoolie Scene hibája, hanem a gyermekek szüleié. A véleményem szerint valóban nem nekik való az ilyen esemény. Itt kell megemlítenem, hogy ezek a gyermekek, valóban könnyebben befolyásolhatók, és ők azok, akik talán azért jönnek el, hogy a jól ismert Internet celebek közelébe férkőzhessenek. Mivel ilyen eset velem is megtörtént, bizton állíthatom, ez nem hálás dolog, sőt nevezhetem inkább zavaró és kellemetlen eseménynek. Az élet mulandó, és ez egyértelműen azt is jelenti, hogy a fiatalság is elmúlik. Ez ellen egyet lehet tenni, ha lelkiekben fiatal maradsz, és el tudod fogadni az ifjak gondolkodását, és képes vagy arra, hogy ezt megértesd velük. Szép példa erre Aradszky László slágere melynek címe: Nem csak a húsz éveseké a világ.

Szolnoki Péter előadásában: Nem csak a húsz éveseké a világ

Szerző: Frances Horror

A Szent karácsony ünnepe! Avagy, mutasd ki a szereteted legalább ma.

2009/12/24

Úgy érzem a karácsony minden embernek teljesen mást jelent. Gondolok itt arra, hogy van, aki az érzelmeket ajándékokkal próbálja pótolni, pedig azt nem lehet. Hiába kapok sok mindent, ha szeretetet nem. Nos, ez az a mondat, melyben minden benne volt és remélem, ezen mindenki elgondolkodik, a fejére csap, megvilágosodván még nincs késő helyrehozni mindent, és átölelni őt, szeretni tiszta szívből, hiszen az életben igazán semmi más nem lehet fontos, mint az őszinte palástolatlan tiszta szeretet és odaadás!

Talán az év legmeghittebb ünnepe veszi kezdetét a mai nap folyamán. Töltsétek, szeretteitek körében beszélgessetek egymással, temessétek el az ellentéteket, ne veszekedjetek. Legyetek egymásé, legalább ma, egy nap az évben! Igazán nem nagy kérés. Remélem, megteszitek. Türjétek el egymás hóbortjait, ha társad-szerelmed, vagy családtagod, esetleg ismét azt csinálja, amit nem szeretsz, ne szólj, rá ne fenyegesd meg, vagy ha már olyan viszonyba kerültél vele, ne üsd meg.

Te is ki az utcán vagy kénytelen tölteni ezt a szép estét, menj el társaddal a menhelyre, hol újra érezheted a karácsonyfa illatát, láthatod s halhatod a csillagszóró pattogását, csodálhatod, Jézus urunk tiszteletére felállított karácsonyfát. Ha megláttok vagy megéreztek egy csavargót a tömegközlekedési eszközön, tegyétek meg nekem, ma ne bántsátok, viseljétek őt el.

Ma mindenki kicsit másképp érez, mint a szürke hétköznapokon, ebben biztos lehetsz. Hívd fel azt, akit nem mersz, mert nincs bátorságod hozzá, vagy, mert egy korábbi félreértés kettészakította szíveteket. Ma más lesz vele is! Nem garantálom, hogy hosszú távú dolog veheti kezdetét, de a pillanat miatt megéri, ebben biztos lehetsz!

Drága olvasóim! Ezennel átnyújtom nektek a szívem egy kicsiny darabját, melyben a szeretet lakozik. Remélem, megérint, és ebben a néhány napban átjár titeket a belőlem áradó önzetlen igaz szeretet. Ezennel kívánok minden kedves olvasómnak nagyon kellemes karácsonyi ünnepet.

Álljon itt a lista, kikre én magam szívesebben gondolok, mint az átlag ismeretlen emberekre. (A nevek abc sorrendben vannak, tehát nem sorolok senkit senki elé. Mindazonáltal az elején vastag betűvel szedett nevek a számomra kiemelkedően fontos személyek.)

Anyu, Nagyi, Kecskés Cristopher

Alex M, Beedy, Csányi Gergő, Csipi, Csikai Andris, Dancsi, Denn, Exacth Pradox, FloO Famous, Homolya Dani, Hopa Panic, Hoolie Scene, Kiss Domán, Magyar Zoli, Matthew B!tch, MatyoFREAK, Mészáros Laci, Németh Ádis, Nicol Scene, Nita, Ofela Norbi, Pooly, Robie Violence, Rontó Gergő, Sophie S, Stan Starr, Szebenszki Ákos, Takács Norbi, TomInsane, Winti.

Szerző: Frances Horror

A Tokio Hotel és az őket érő támadások

2009/12/23

A Tokio Hotel tagjai mára már világsztárok és nincs olyan aki ne hallot volna már róluk. Általában a lányok szeretik őket, de persze rengeteg fiú rajongó is van. Én is szeretem az eggyüttest már több mint 4 éve. A tagok is kezdettől fogva szinpatikusak számomra és egyáltalán nem zavar hogy a frontember (Bill) ki van sminkelve, vagy épp hosszú haja van.

Tokio Hotel

Rengeteg olyan idióta ember van akik azzal töltik idejüket hogy kimennek egy koncertre és balhét csapnak. Az ilyen embernek azt kivánom hogy valaki jól verje agyba-főbe. Senkinek semmi köze sincsen ahoz hogy ki hogyan öltözködik. Véleményt azt szabad nyilvánitani, csak legalább értelmes lenne. Egyáltalán nem biztos hogy a Tokio Hotel ilyen stílusban gondolkodott amikor elkezdtek zenélni. De aztán jött egy management és rájuk szabták ezt a stílust mert erre kapható a közönség. Ebből van pénzük, a srácoknak és a managementnek is. Ha rövid haja lenne és normális ruha lenne rajta akkor átlagosak lennének, azaz 1 az 1000-ből. Így viszont feltünő, kap érte sok pénzt és ezt szereti a közönség. Mi baj van ebben? Ne mondja nekem senki ha elé állna valaki és azt mondaná hogy kap több milliárd forintot ha kifestett szemmel kiáll a színpadra – akkor azt mondaná hogy nem. Hiába okoskodnak hogy ők nem. Mindenkinek kell a pénz, főleg a mai világban. Aki hülye azon sajnos nem lehet segíteni.

Tehetségtelenek? Meglehet nézni a számok gitár tabját a neten és lehet tanulni. Nem két akkordból állnak a számok és nem is csak akkordbontásokból. Tizenéves koruk óta zenélnek, több zenei díjat is megnyertek amit a szakmai zsűri itélt meg. Nem állítom hogy Bill-nek olyan hangja van hogy az valami eszméletlen. Szerintem átlagos hangja van, de jó helyen voltak jókor. Meg van csinálva az egész igen, ez csak a pénzről szól. Ettől függettlen a zene akkor is tetszik és akkor is tetszene ha Bill kopaszon adná elő.

Tehát le lehet végre szállni a Tokio Hotel-ről és az összes hasonló eggyüttesről és végre mindenki törődjön a saját dolgával.

Szerző: Pradox


%d blogger ezt kedveli: