Háború, erőszak, irigység.

by

Annyi sok szép hangzatos ígéretet kapunk naponta. Minden ember aki a karácsonyról beszél fura mód, összeköti a szeretettel a családdal, kiemeli azt, hogy mennyire fontos a számára ez az ünnep Igen így lenne ez normális, de a valóság nem ez. Az emberek pofátlanul hazudnak! Képesek bármire, hogy egy áldott isteni szerepben tündököljenek. Mi is zajlódhat le valójában ezen emberek gondolataiban, elképzelni is nehéz mégis próbát teszek a kielemzésükre. Lássuk csak a saját tapasztalataimból kiindulva, milyenek is vagytok szégyentelen hazug anyagias emberek!

Karácsony előtt az utcán:

A dugóban ülve


Már kilépni az ajtón ezen időszakban, borzasztó merész dolog. Talán úgy jár legjobban az ember, ha gyalog indul neki aktuális ügyeit intézni. Viszont ekkor mindenképp érdemes felkészülnie embertársai szitkozódására idegbeteg viselkedésére. Ez egy MP3 lejátszó segítségével viszonylag könnyen kiküszöbölhető. Ami már nehezebb eset, a tolakodás lökdösődés, és az, amikor átgázolnak rajtad. Talán a legjobb megoldás erre, ha szó nélkül nyelünk egyet, és magunkban nevetünk (semmiképp sem úgy hogy látszódjon, hacsak nem akarjuk az amúgy is pattanásig feszült helyzetet felrobbantani). A Nehezebb eset, és amit semmiképp nem ajánlok senkinek, ebben az időszakban autóba ülni. Miért? Mert mindenki ezt teszi, és hatalmas dugókba keveredhetünk. Bár tudjuk mi nem vagyunk olyanok mint ők, hiszen csak a napi aktuális dolgunkat próbáljuk intézni, mégis egy ártatlan pillantás egy másik embertársunkra könnyen kiválthatja azt, (mivel ő ugye rohan bevásárolni elkölteni minden egyes fillérjét) hogy bosszúját rajtunk gondolja kitölteni, kiugrik a szállító járművéből és rosszabb esetben ütésre emeli kezét. Csak azért mert ö nem lát annál tovább mint sem birtokolni költeni. A Szeretet? Ja azt csak mondja, azt adni nem tudja, azt gondolja pótolható azzal a sok fölösleges kacattal melyet otthonában felhalmoz! Dőreség!

Az áruházakban (saját tapasztalat):

Karácsonyi bevásárlás


Már reggel nyitás előtt képesek sorba állni, mintha valamiféle kötelező program lenne. Amikor az ajtók kitárulnak, futva közelítik meg az eladókat, (Bolond vagy nem tudod? Ilyenkor minden perc számít, és pénzbe kerül.) kikérik az általuk hasznosnak ítélt terméket, és futólépésben beállnak az akkora már kígyózó kassza sorba, s kezüket törögetik izgalmukba, mert még be van tervezve más boltok meglátogatása is, és ha ott is ennyien lesznek akkor azt úgy élik meg mint egy katasztrófát. (Nehogy már ne tudjanak a valagára vágni teljesen, a megspórolt kuporgatott pénzüknek!) És még ők a jobbik eset! Hamarosan előkerülnek az általam már szánalmas kategóriába sorolható vásárlók. Nem egy esetben képesek az utolsó darabon összeverekedni, vagy rosszabb esetben az eladó/értékesítőt küldik el melegebb éghajlatra a le és felmenő rokonságával együtt. Ugye mekkora emberség szorult beléjük! Emlékeztek, az elején leírtam, nekik a karácsony a szeretet és megbékélés ünnepe. Nem nem, csak magukra gondolnak. A másik kedvenc esetem, amikor úgy járulnak a szerencsétlen eladó/értékesítő színe elé, hogy fogalmuk sincs mit szeretnének! Felteszik az egyik legviccesebb, vagy inkább legrangosabban szánalmas kérdést. – Jó napot kívánok! Mit lehet még kapni? A Válasz egyértelmű! – De uram milyen elképzelése van? – Nem tudom, karácsonyi ajándéknak szánom. Ezt nem állhatom meg szó nélkül. – Esetleg szeretetet adjon ajándékba az legalább őszinte, s ne hazug tárgyakkal próbálja elbűvölni, a hozzátartozóit.

Szent karácsony éjjelén:


Már nincs lehetőség pénzt költeni, minden üzlet bezárt. A villamos a busz sem csenget, sötétség borult a bűnös városra. Hatalmas fazekakban fő a halászlé, sül a hal, de elképzelt családunknál a harmónia nem látszik kialakulni. Mint minden más napon, ma is összekapnak jelentéktelen apró csepp-lő dolgokon. Ráébrednek, semmi sem változik s a tárgyak melyeket megvásároltak, csak egy pillanatnyi örömöt okoznak.

Menyivel jobb lenne a világ, ha csak a szeretet létezne! Nem lennének háborúk, erőszak, irigység, acsarkodás és a legnagyobb ellenségem a hazugság! Nézz magadba te is ki elolvastad ezt a bejegyzést! Te is ide tartozol?

Szerző: Frances Horror

Reklámok

Címkék: ,

3 hozzászólás to “Háború, erőszak, irigység.”

  1. Pooly Says:

    😀 nagyon szép 😀 pont ezt beszélgettük a mammutba 😀 nekem is ez a véleményem… kedvenc idézetem a karácsonyról amit én mondtam az egyik kedves barátomnak az alkohol mámorába és azóta nem megy ki a fejemből 😀 “SZERETNÉM A KARÁCSONYT HA ARRÓL SZÓLNA AMIRŐL KÉNE!”

  2. Stan Starr Says:

    Való igaz… Vannak szánalmas, buta emberek, akik nem érdemlik meg az ünnepet

  3. Filmesztéta Says:

    Az igaz, hogy az ünnep a XXI. századra szinte teljesen átformálódott. Ezt leginkább annak tudható be, hogy a társadalmi fejlődés egy olyan szintre jutott el amiben már ha nehezen is de képesek vagyunk nem csak szűkölködve de válogatva vásárolni, élni, ajándékozni. Ez régebben és nem csak Magyarországon nem így volt. Rokonaimat idézve akkoriban is kaptak ajándékokat, de sokkal személyesebbet. Ma már amit kíván vagy szeretne a szerettünk azt vesszük. Amivel nincs is baj, csak hát ezzel eltűnik a hangulat, és így talán az egész ünnep lényege. De szerintem ha nem lenne a világban háború, erőszak, irigység akkor nem lenne szeretetet sem. Nem kívánhatunk tökéletes világot mert nem lenne értelme…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s