Domsleepless Interjú, avagy bemutatok egy különc, igazi EMO-t. 3. rész.

by

Frances Horror: Napjainkban egyre több stílus alakul ki, melyek nem épp békések. A fiatalok körében egyre jobban kirajzolódnak a kontrasztok. Gondolok itt arra, hogy manapság mindennapos a tettlegesség, az ifjak között, akik nem ugyanazt gondolják. (Itt szeretném kiemelni, hogy ez főleg és elsősorban a 20 év alatti korosztálynál figyelhető meg!) Egy reggelen a VI. kerületben jártam és egy iskola előtt haladtam el. Szemet szúrt, hogy a főbejárata előtt egy rendőrautó várakozik. Nem értettem miért. Megálltam, és várakoztam néhány percet. Nem mondok sokat nagyjából öt perc telhetett el, mikor az iskolából egy tanárnő rohant ki a hatósági szervekhez, és azt kiabálta: „Jöjjenek, Jöjjenek, megint verekszenek, és a kés is előkerült már” A szám tátva maradt, naiv gondolkodásommal sosem hittem volna, hogy ilyen megtörténhet egy iskolában, és arra sem, hogy rendőröknek kell strázsálnia a bejárat előtt, hogy ne ontsák ki egymás életét a tanulók. Veled fordult már elő olyan eset, hogy beléd kötöttek, és ne adj isten, ez tettlegességig fajult volna? Milyen a biztonság a ti iskolátokban?

Domsleepless: Kötekedések mindenkivel előfordulnak és nem csak akkor, ha feltűnő külsejű. Legutóbb tavasszal volt egy félreértés okából adódó bunyóm az egyik skinhead ismerősömmel, amit állítólag a hírekbe is megemlítettek, de az óta nincs para. Nem nagyon szoktam benne lenni az ilyenekben, és ha régebben kaptam is beszólásokat a hajam vagy a haveri köröm miatt azok mára már elmúltak. A sulimban mindenki toleráns, nincsenek kötekedések, mert mindenki megbeszéli a másikkal higgadtan a problémáit vagy megtartja magának a véleményét és ez így van rendjén.

Domsleepless

Frances Horror: Gondolataim szerint tervek nélkül egy ember elveszett. Ha nincs az életben, ami motiválja, akkor könnyen nyúl az alkoholhoz és a drogokhoz. Hiszen az élet mivoltát az önmegvalósítás képzi. Én elégedett lehetek eddigi életemmel, mivel nagyjából mindent sikerült megvalósítanom, amit szerettem volna. A jövőre nézve is vannak további komoly terveim, melyeket sosem fogok feladni. Neked melyek a legfőbb céljaid az életben, melyeket megvalósítanál?

Domsleepless: Először is végezni a sulivalJ Azután kimenni külföldre, elsősorba Amerikába, ahova idén nyáron is kinézek 1 hónapra. Mivel nem itthon tervezem a jövőmet.  Az angol szerencsére nagyon jól megy, néha jobban szeretek angolul beszélni, mint magyarul.  Újságíró lennék elsősorban, de a lényeg, hogy a médiában mozogjak. Ez való nekem. Egyébként úgy néz ki, hogy végre megvalósul a zenekaros tervünk, (nem mondhatom el kikkel) amit már nagyon rég tervezünk és remélem azzal is lesz valamiJ

Frances Horror: Ha maradt olyan gondolat, melyet meg szeretnél osztani az olvasókkal, vagy pedig lenne olyan személy, akit ezen interjún keresztül is szeretnél üdvözölni akkor ezt most, írd le.

Domsleepless: Légy nyitott mindenre, attól, mert követsz, egy irányzatot még nem kell másokat koppintanod, legyen önbizalmad, saját véleményed és ne hallgass másra csak önmagadra meg persze rám

Csók a családnak

Frances Horror: Nos, köszönöm a válaszokat. Bátran kijelenthetem, te voltál az első olyan beszélgető partnerem, akihez a gondolataim közel állnak. További sok sikert szeretnék neked kívánni az életben, és kívánom neked, hogy minden álmod valósuljon meg melyeket elképzeltél.

Domsleepless korábban írt cikkét az EMO-ról itt tekinthetitek meg 1 rész, 2. rész

VÉGE

Szerző: Frances Horror

Advertisements

Címkék: , , , , , , ,

5 hozzászólás to “Domsleepless Interjú, avagy bemutatok egy különc, igazi EMO-t. 3. rész.”

  1. domsleepless Says:

    dejó volt visszaolvasni az egészet:)köszönök mindent:)

  2. .., Says:

    Lenne pár kérdésem, remélem nem gond 🙂
    Tudom, hogy 3 bejegyzésen keresztül nem másról volt szó, mint Domán kapcsolata az emo stílussal, és véleménye erről. De én mégis megkérdezném, hogy mitől emo az emo? Attól, hogy a fiúk is érzelmesek, és nem félnek kimutatni érzéseiket? Mert szerintem ez eddig is létezett az emberekben, csak az ilyen érzésűeket romantikusnak nevezték. Vagy ez miben más? És ez az érzelmek kimutatása miben nyilvánul meg? Bárkivel beszélsz róla; vagy csak ha olyan a szituáció,nem gond ha néhány könnycsepp kicsordul? (ami amúgy szerintem nem elítélendő, sőt… ) Mondjuk ez lehet csak nekem ilyen érthetetlen, mivel eléggé introvertált vagyok, és ezért nehezen nyílok meg másoknak. És a “világfájdalom” is egyfajta sztereotípia (akárcsak az érvagdosás, melyet a közvéleménynek és a médiának “köszönhető” ) ; vagy ez abban nyilvánul meg, hogy látod az élet árnyékos, mocskos oldalát is, mely hozzá tartozik, mivel ez így alkot egységet, így lesz egész ?
    Előre is köszönöm a választ, és remélem nem érzed úgy, hogy én most kötekedni szeretnék, mivel az itt leírtak, és a blogod alapján nagyszerű ember lehetsz Domán 🙂

  3. domsleepless Says:

    Az általad elöbb említett romantius,szenszetív emberek mai,modern kocspotját,divatját lehet emonak nevezni,melyhez zenei irányzat és külső is párosult.Régebben is votlak ilyen emberek,de mint minden dolog moderniázoldik ,ahogyan ez is és mivel ma már mindent stílusba kell foglalni,ezért az ilyes fajta emberek,kik ilyen zenét hallgattak és vállalták önmagukat elnevezték magukat a már alapból feltörő zenei irányzatként számító emonak.:) ez egy elég bonyolut dolog,melyről ténlyeg nehéz beszélni,mivel még sokan maguk a kévpiselők sem tudják miez..
    és örülök h szimpatikusnak találsz:)

  4. .., Says:

    Köszönöm a választ 🙂 , de kérdeznék még, ha nem gond.
    Mit jelent számodra az érzelmek kimutatása a hétköznapokban?
    Mit értesz a “még sokan maguk a kévpiselők sem tudják miez..” mondatod alatt? Arra gondolsz, hogy az ember, amikor felvesz egy stílust, azt magához igazítja, és mindenkinél mást jelent; vagy azokra gondolsz, akik csak a divatrészét követik?
    Te hogy éled meg az emo létet? Inkább több hasznod származik belőle; vagy sokan megvetnek, elutasítóak emiatt Veled?
    Mit gondolsz?Szerinted meddig lesz még az életedet meghatározó stílus az emo?
    Timi

  5. domsleepless Says:

    Úgyértem,hogy bár egy stílus,de megannyi követő.Bár vannak határok,mégis mindeki máshogy éli meg és persze vannak kik csak a divat részét követik és nem is akarnak mélyebben belemenni,mert tőlük távol áll ez,csak pl a csajozáshoz kell. Az érzelem kimutatás az akkor nyívlánul meg,hogy mint tudjuk ált a férfiak többsége mindig elrejti érzelmeit,de mi felválalljuk..Kimutatjuk ha szarul vagyunk,úgygondoljuk,hogy ha sír az ember az nem lányos,nem szégyen és sokkal megértőbbekl vagyunk,legalábbis én. Erről nem igazán lehet beszélni,ám a depresszió val sem összekeverendő,mert az más téma. Nem itélnek el,legalábbis az ismerőseim,rengeteg hasznom származott belőle az idők során,de persze megesik h hátrány is.Mostanság meg már minden körökkel jóba vagyok és mozgok,szal az h így nézek ki,vagy iylen zenét hallgatok vagy így érzek nem fontos,hisz aki értelmes az az embert nézi,nem pedig h mien stílust követ és az alapján itél!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s