Az Abszint fogyasztás kezdete és bukása.

by

A kezdetek:


Az abszintkészítés eredete a francia Svájcba vezethető vissza. Az első írásos forrás egy 1769-es Neuchâtel-i újságban található, melyben egy bizonyos Madame Henriod a saját készítményét „Bon Extrait d’Absinthe” néven hirdeti. Nem sokkal a századforduló előtt Henri Dubied és veje, Henri-Louis Pernod megvásárolták a Madame-tól az ital titkos receptjét, és1797-ben a francia Pontarlier városában létrehozták az első szeszgyárat, melyben abszint is készült. Kezdetben csak 400 liter abszintot gyártottak évente.

Az abszint gyors térhódítása részben annak tudható be, hogy a rossz termelés következményeként a 18. század végén a borárak nagyon megemelkedtek. Másrészt annak, hogy az 1840-es évektől az Algériábanharcoló francia katonáknak járt napi egy abszintadag, harci kedvüket fokozandó. Meg kell még említeni e helyütt még a bohémeket is, akik kultuszitallá tették a francia nagyvárosokban. Egyre több kávézóban celebrálták az „heure verte”-et, azaz a „zöld órát”: 11 és 13 óra között kis kortyokban itták a zöld Tündért – a kifejezés Oscar Wilde-tól ered.

A katonák révén a kolóniákon és az olyan frankofil városokban, mint Prága vagy New Orleans egyre ismertebbé vált az új ital, de igazi hazája mindig Franciaország maradt. A 19. század közepére Pernod évi 20 000 liter, a végére évi 100 000 liter abszintot állított elő, és egyedül Pontarlierben nyílt 20 új abszintüzem.

A bukás:


Az abszint már az 1850-es években eléggé rossz hírnévre tett szert. Fokozott fogyasztás esetén egy tünetegyüttes lépett fel, melyet abszintizmusnak neveztek. Fő tünetek a függőségen kívül a nagyfokú ingerlékenység és hallucinációk voltak. Ahogy az ital egyre jobban terjedt, néhány gyártó a jóval olcsóbb, de erősen mérgező ipari (metil) alkoholból kezdte gyártani azt (innen ered az abszintvakságkifejezés). Valamint a lassan magához térő bortermelésnek is komoly vetélytársat jelentett a tömegesen és olcsón előállított ital. A zöld tündér bukásának egy lausanne-i alkoholista, Jean Lafray személye pecsételte meg, aki egy abszintos rohamában brutálisan lemészárolta egész családját.

Franciaországban 1916-ban tiltották be, 1930-ra már majdnem egész Európában. Csak Spanyolországban, Portugáliában és Csehországban élt túl az abszint, viszont ott soha nem volt nagy jelentősége ennek az italnak.

Az Európai Unió itt is változást hozott: 1991-től újra szabad gyártani, de fő hatóanyaga, a tujon mennyiségét 35 mg/literre korlátozták. A modern gyártók nagy része ezért átállt a fekete üröm használatára, mert abban nincs tujon.

Szerző: Frances Horror

Advertisements

Címkék:

Egy hozzászólás to “Az Abszint fogyasztás kezdete és bukása.”

  1. Phoney Says:

    baráti kiegészítés:

    1. 2010-ben a tudomány állása szerint az “abszintizmus” kitalált betegség, a tünetegyüttesével együtt. (A vegyi alapú abszint-hamisítvány viszont valóban mérgező volt.)

    2. 2010-ben a tudomány állása szerint tujonnal nem lehet hallucinációkat elérni

    3. A hagyományos receptet követve a 35 mg/liter tujontartalmat elég
    nehéz túllépni. A klasszikus, minőségi abszintok legtöbbje minden EU-szabványnak megfelelt.

    4. Jean Lafray “abszintrohamát” megelőzően 7 pohár bort, 6 konyakot, egy kávét, 2 krémlikőrt és 2 abszintot ivott.

    A történet tanulsága, hogy kulturális és politikai érdekek együttese előtt (pl francia bor) nem lehet akadály.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s