Save Our Style party egy Kisgyerek szemszögéből

by

Először is szeretném még egyszer -és ígérem utoljára- megköszönni Matyonak ezt az estét, illetve Francesnek is. Matyo szerintem már a haját tépi annyiszor köszöntem már meg neki, de nem baj.

A parti helyszíne a Dürer kert nagyterme volt, ami szerintem a legideálisabb hely egy ilyen színvonalas rendezvény lebonyolítására. Azért valljuk be, egy ilyen helyen megrendezett parti nem jár annyi előítélettel, mint mondjuk ha azt egy meleg bárban rendezik meg.
A belépés egyszerű és ésszerű volt. Adod a pénzt, kapod a karszalagot. Kockás a résztvevőknek, narancssárga a VIP vendégeknek.

Én személy szerint nővéremmel érkeztem a helyszínre, 7 órára. Mi olyan kapcsolatban vagyunk, hogy szoktunk együtt járni mindenfelé, ezért jött most velem, viszont amin mindketten megdöbbentünk az a következő volt.
Huszonhatodika.Szombat este 7óra. Kezd beszivárogni a tömeg. Megjelenik egy lány.Tizenhárom éves. Utána jön az édesanyja. Jön a következő, mellette a nagymamája, majd a többi gyerek a többi apukával, anyukával.
Számomra ez egy megdöbbentő dolog volt, és azóta nem tudom hova tenni. Negatív abból a szempontból hogy bár Matyo azt mondta ” Ha valakit nem enged el apa/anya, hozzák magukkal a szüleiket, egyáltalán nem ciki, mert az én felmenőim is ott lesznek!!! :)” azért én úgy néztem néha körbe-körbe hogy ez kezd kicsit inkább valamiféle szülőtalálkozó lenni és nem AFC, sokkal inkább ABBA koncert lesz.
Pozitív viszont abból a szempontból, hogy biztos vagyok abban, aki eljött, látta, hogy a fia/lány tud kulturáltan szórakozni, és a társai is -tisztelet a kivételnek-.

Az első koncert megkezdése előtt még alig talán 100 ember volt, viszont mire felcsendült az első akkord, addigra megtelt a nézőtér fiatalokkal.

Én rögtön magam mellé gyűjtöttem a vállalkozó kedvű Nikit, hogy segítsen felrázni a hangulatot, ugyanis a zene jó volt, a hangulat viszont lapos. Mindenki állt mint khm…cövek. Egy helyben, mereven és néztek.
Hát szükség volt egy kis táncra, parti hangulatot akartunk csinálni. Páran be is szálltak, de még nem volt az igazi. Így ment a BNF és a GreenTrash alatt.
Majd, mikor este lett Molnár Tomi fölpattant a színpadra és ahogy elkezdte énekelni a jól ismert dalokat, azonnal beindult a hangulat.
Mindenki elkezdett táncolni, élni, mulatni. Természetesen pogózni kezdett a jó nép, melynek egyik oszlopos felbujtója én magam voltam. Bevallom, mikor kicsit jobban bevadultak a kelleténél én inkább odébb álltam. Utólag kiderült, hogy jól is tettem.
A koncert közepe fele összemosolyogtam 2 lánnyal, akivel pár számot végigtáncoltunk, kicsit néha erotikusabban is. Amint vége lett az egyik számnak valaki megütögette a vállamat. Hátra fordultam és egy nagy darab majdnem kopasz férfi szólt, hogy beszélni akart velem.
Bevallom, lepergett előttem az életem és az első ami megfordult bennem nem az volt, hogy ő Willy Wonka és én nyertem meg a gyárát, hanem bizony, hogy rossz terepen jártam. Majd mikor eléggé hátra mentünk, hogy érteni lehessen a másikat megkérdezte, hogy jól látta-e, hogy én is pogóztam. Félve bár, de karakánul mondtam hogy igen, én is.
Belenyúlt a zsebébe, és elővett egy véres zsebkendőt, majd azt újra a fejéhez nyomta. Elmesélte, hogy pogó közben egy általa szőkének látszott magas fiú segédeszközt használt. Konkretizálva boxerrel ütötte a népet. Ez idáig persze rossz meg minden, viszont mikor elmondta, hogy nem ő az egyetlen aki megsérült -szemmel látható volt, hogy nem érintette mélyen az eset mert máshol a fél tüdejét hagyja ott-, hanem az egyik jó barátom is, akkor elszakadt a cérna. Kirohantam a folyosóra és meg akartam keresni azt a bizonyos szőke embert, de aztán mondta újdonsült ismerősöm, hogy már nincs itt.
Megkerestem a másik sértettet, akinek szerencsére semmi baja sem volt.

Ezt a kis incidenst leszámítva remekül telt a parti.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy visszaszereztem egy félreértésben elvesztett remek barátot. Épp a folyosón beszélgettem épp, mikor is VinczeLaci és Ádis bemutatkozott. Lacival beszéltem pár sort, majd megérkezett az est oszlopos sasszemű dívája, Matthew.
Megláttuk egymást, majd fontosnak tartottam, hogy megbeszéljük a történteket, ami most a parti szempontjából lényegtelen. Kibékülésünket egy baráti öleléssel pecsételtük meg, ami viszont egy helyi alkalmazottnak nem tetszett és obszcén megjegyzést fűzött hozzá.
Miheztartás végett, meg lehetne nevelni az ott dolgozókat, de ez megint egy másik dolog.

A koncertek után jöttek a DJ-k. Ekkor már elég kevesen voltak, ezért a buli a tervezett 5 óra helyett 1-2 felé már abba maradt.

Összegezve, a zene, a hangulat, a hely, a résztvevők mind pazarok voltak, és -ahogy Matt fogalmazott- Matyo magasra tette a lécet. Egy remek bulit köszönhetünk neki, amit meg is ígért, hogy folytatni fog.
Ha kíváncsiak vagytok arra, mi lesz a következő, olvassátok a blogját folyamatosan, amint hír lesz, tájékoztatni fog.

Szerző: Kierra Wilkinson

Advertisements

Címkék: , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s