Posts Tagged ‘Hekkky Rampage’

Celebháború – 2. rész (Frances Horror vs. Hoolie Scene)

2009/04/09

Hekkky Rampage interjúját olvashatjátok ITT amit velem készített

Szerző: Frances Horror

Celebháború – 1. rész (Frances Horror vs. Celebek)

2009/04/01

Hekkky Rampage interjúját olvashatjátok ITT amit velem készített

Szerző: Frances Horror

Hekkky Rampage

2009/02/23

Vártam már ezt a riportot, Hekkky-vel, ugyanis nem sok olyan ismerősöm van mint ő. Egy örökmozgó, tele energiával, és igazi értékeket képvisel, kedves kellemes társaság, és jól el lehet vele beszélgetni bármiről. Ugyan hozzá vagyok szokva az érzékibb fiukhoz, persze ők általában melegek, így róluk valahogy szenvedélyesebben tudok írni, ezért lehetséges, hogy szárazabbnak fog tűnni ez az anyag.
Sok közös dolog van, ha visszatekintek a múltamra, amit Hekkky-ben is megtaláltam. Nehéz elfogadni, hogy nem siketült, pedig, szinte biztos voltam benne, enyém lesz a világ. Persze nagyon sok mindenben hittem már, egyszer milliomos leszek, elképzeltem magam gazdagon. Máskor híres zenészként jártam a világot, vagy mint neves fotóművész. Nos ezek nem valósultak meg.
Félre ne értsd, itt most nem arra gondolok, hogy Hekkky-nek valaha ilyen gondolatai lettek volna, csak a közös vonásokat írtam le, és egyben remélem ő jobban fog tudni profitálni belőle.

Hekkky Rampage

Hekkky Rampage

Érdekfeszítő és izgalmas volt vele beszélgetni, meglátni benne az intelligenciát tehetséget, és az élet nagyfokú szerettét. Valahogy olyan érzésem támadt, hogy egy igazi tehetséggel beszélgetek, aki még egyenlőre a szárnyait bontogatja, de nem ám rosszul, hanem ígéretesen. Mindkét hobbi amit választott magának, elég sok gyakorlást igényel, és tudom, benne van kitartás, és ő olyan fajta ember, ki nem fog beleszürkülni soha a hétköznapokban. Ritka ám aki ezt megtudja valósítani, Hekkky, ne hozz rám szégyent.
Hekkky is tele van érzésekkel, örül neki, ha valaki jó kapcsolatot tart fent vele, sőt, ami nagyon megragadott benne, szeret ismerkedni, nagy érdeklődéssel van az emberek iránt, ez pozitív dolog az én szememben, mégpedig azért, mert elég kevés jó fej emberrel lehet találkozni. Persze megértem őket is, hiszen megvan a saját baráti körük, mert aki kedves és tiszteletet érdemel, azon emberek mindenkinek fontosak, vagy tévedek? Lehet, néha ők is magányosok. – Kitudja?!
Ha valaki saját maga erejéből szeretne valamit elérni a zene területén, bátran mondom, legalább háromszor olyan sokat kell letennie az asztalra, mint egy másiknak, aki mögött egy komplett management áll. Persze az ilyen „botcsinálta” zenészeken meg is látszik, képtelenek bármire is, és hamar elbuknak ezen a rögös úton. Ezért kicsit örülök, hogy Hekkky-nek meg kell küzdenie azért, hogy ismert és népszerű legyen.
A fotózás sem egy könnyű terület, mert manapság eljutottunk odáig, ha valakinek van egy jó gépe, az azt hiszi egyből jó fotós már. Persze ez nem így van, mert elkattintani mindenki tudja a gépet, de meglátni felfedezni, megkeresni egy beállítást, nálam volt már, hogy több órát is igénybe vett. Hekkky-nek talán nem is kell keresnie, ösztönösen meglátja a jó látószögeket, és így lenyűgöző képeket tud készíteni szinte egy pillanat leforgása alatt.
Zárásként, örülnék, ha minden fiatal így gondolkodna mint ő, mert akkor egy sokkal érdekesebb világban élhetnénk. Mindenképp drukkolok neked Hekkky Rampage, és segítő jobbomat is nyújtom, rám mindig számíthatsz mindenben. Remélem maradt még türelmed irányomban, sajnos megbetegedtem, bár én a helyedben ezt már mindenképp linkségnek tekinteném.
További sok sikert kívánok!

Szerző: Frances Horror

Hekkky Rampage riport 3. rész.

2009/02/22

Frances Horror: Bár eléggé változatos lehet a zenei irányzat, amit hallgatsz, mégis mely zenekarok, amik a legközelebb állnak hozzád, akiket példaképnek tekintesz és miért?

Hekkky Rampage: A szívem csücske az a Muse. Senki nem utánozhatja, amit ezek hárman(!) művelnek. Minden tag nagyon nagy zenész, az énekes-gitáros-billentyűs frontembert egyszerűen példaképemnek tartom. Minden egyes hangon amit vagy a száján vagy a hangszerén kiad, lerí hogy tanult zenész. Írtam eléggé gondolkozós típus vagyok, a muse szó egyik jelentése merengés, nem véletlenül. Meglátszik a hangszíneken, a szövegeken, és az egésznek a feelingjén. Volt hozzájuk szerencsém 2007. október 10-én a Sportarénában, és hát… 2 hétig hozzám se lehetett szólni úgy meghatott. Nem is csoda, ebben az évben az MTV EMA-n a legjobb élő előadónak választották, és nem egy Grammy-t is kaptak. A másik nagy kedvencem a Nine Inch Nails volt, újabban nem igazán hallgatom, de még mindig nincs olyan nap, hogy egy-két számot ne raknék be a playlistbe. Szigeten láttam/hallhattam őket 2007-ben, és a tálalás első osztályú volt. Amiket sokat hallgatok még az Emilie Autumn, Eyes set to Kill, Maroon 5, a magyarok közül a kedvencem Ákos, és a Kaukázus.

Frances Horror: Sokoldalúságodat bizonyítja, hogy koncertszervezésbe is belefogtál, Megrendezésre kerül Február 22.-én a Rampage Party nevű koncert sorozat, ahol hat kitűnő zenekar lép majd fel. Mire számíthatunk ezen a kellemes estén?

Hekkky Rampage: Igen belefogtam, és rájöttem hogy szeretem is csinálni. Kitűnő zenekar? Ezt hol olvastad? 😀 Ezzel az volt a célom, hogy kicsit összébb húzzam a kezdő bandákat, hogy felfigyeljenek rájuk, lehetőséget kapjanak publikálni a szerzeményeiket. Fellépek a The Brokenlimitsszel, egész jó kis műsort állítottunk össze, de ez csak ugye koppintás, White Hell-el majd tavasszal 🙂 A többi zenekar is úgy kapta a meghívást, hogy ismertem közülük minimum egy tagot, majd felhívtam hogy lenne-e kedvetek ahhoz hogy…. Ebből lett egy koncertsorozat, amit júliusban megismétlünk, már szervezés alatt van. A sok jelentkező miatt két estés lesz 5-5 fellépővel, részleteket nem árulhatok el, legyen meglepi. Kellemes kis este lesz, csak kár hogy vasárnapra lehet csak külön rendezvényt szervezni erre a helyre. Minden banda 40-45 percet fog nyomni, lesz fotós, intéztem egy álló és egy mozgó kamerát, hangfelvételt, reméljük meghozza a gyümölcsét. Jegyeket nálam és a helyszínen is lehet kapni akit érdekel, hétszáz magyar forint a beugró. Juj ez nagyon reklám volt.

Hekkky Rampage

Hekkky Rampage

Frances Horror: A Másik közös vonás bennünk, a fotózás. Jómagam nagyon sok időt töltök ezzel a hobbival, és elég sok felkérésem is van, fotóztam, a Balaton szépe rendezvénysorozaton is. Avatott szemmel nézve lenyűgöztek a fényképek, amiket készítettél, azok közül is az Eiffel toronyról készült kép. Mégis úgy érzem, hozzád leginkább, a party fotózás áll legközelebb. Mi ösztönzött a fotóművészet gyakorlására?

Hekkky Rampage: Egyszer volt egy koncert a Zöld Pardonban, amiben édesapám egyik jó barátja dobolt, és megszállt egy kósza ötlet, hogy elmegyek és lefotózom őket. Így is történt, és annyira megtetszett ez a dolog, hogy egyre több nap jártam el koncerteket fotózni, amikor is az első zp.hu-s publikációm után felkeresett egy partyfotós oldal, hogy fotózzak náluk. Eszembe nem jutott volna, hogy van ilyen “munkakör”, de boldog voltam hogy csinálhatom, és éjszakákat voltam el ilyen helyeken az embereket, a partyt megörökíteni. Megtanultam egyre több dolgot a fotózásról, és a technikákról, közben rengeteg ismerőst szereztem a különböző szórakozóhelyeken, ugye még nem láttak ilyen hogy is mondjam “kategóriájú” fotóst, és jöttek barátkozni. Jól esett hogy végre nem monoton az életem, és csinálok végre valamit. Azóta is csinálom, ahogy időm engedi. Nem csak partykat, hanem várost és egyénileg embereket is szeretek fotózni.

Hekkky Rampage

Hekkky Rampage

Frances Horror: Nyáron, mikor süt a nap, a madarak csicseregnek, mindig kimegyek a Vörösmarty térre, kedvenc fényképező gépemmel, és egy laptoppal, mobil internetet is használok hozzá. Rengeteg ismerős vesz körül, mindig nagyon jó a hangulat, söröztünk, beszélgetünk és fotózok. A Party fotózásban még nem próbáltam ki magam, de látván a jókedvű embereket a képeiden, megjött a kedvem hozzá. Titkos terveim között szerepel, hogy elmegyek veled én is néhány alkalommal. Milyen szórakozó helyeken szoktál fotózni, ki ajánlotta ezt a lehetőséget?

Hekkky Rampage: A pályafutásomat a Zöld Pardonban kezdtem ahogy említettem, volt hogy havonta 20 napot lent voltam. Ezek után jöttek az új helyszínek, új ötletek, új lehetőségek… Mokkacuka a Hajógyári-szigeten, a Club K2, Diesel Club. Az utóbbit nagyon szeretem, mert nagyon jók a fények és nagyon érdekes képeket lehet összehozni ha kicsit megbabráljuk a záridőt. A lehetőséget az Antropostól kaptam, majd tavaly év végén átszerződtem a Pulzarhoz bizonyos okokból és nincs panaszom, nagyon jó kis bulik vannak.

Frances Horror: Milyen célokat, fogalmaztál meg magadban, amit el szeretnél érni mindenképp?

Hekkky Rampage: Mindenképpen szeretnék végre végezni ebben a gimnáziumban, stúdió- és hangtechnikával szeretnék foglalkozni. Szeretnék játszani egyszer a Wembley Stadionban, és idővel minél közelebb költöztetni a barátnőmet. Mondjuk magamhoz. 😛

Közel sincs VÉGE. Holnap szubjektív véleményemet olvashatjátok Hekkky Rampage-ről.

Szerző: Frances Horror

Hekkky Rampage riport 2. rész.

2009/02/21

Frances Horror: Az egyik közös vonás bennük a zene szeretete. A blogodat olvasva feltűnt nekem, egy általam jól ismert zenekar, akinek a koncertjére együtt fogunk elmenni. Ez a Vágtázó Halottkémek, avagy VHK. Gyermekkorom meghatározó zenekara volt, Grand Pierre K. Attilával, aki polgári foglakozását tekintve csillagász, rengeteg időt töltöttünk el együtt, és szinte mindig mikor koncerteztek én ott voltam. Téged mi ragadott meg az ö nem mindennapi muzsikájukban?

Hekkky Rampage: A VHK-t én még régi punk korszakomból ismertem meg, volt egy amolyan “bandavezér alkat” emberke a köreinkben, és neki volt VHK felírat belevágva a sokszínű hajába. Megkérdeztem mi is az, meghallgattam és már akkor (13-14 évesen) nagyon megfogott az egyedisége. Nagyon elvont, és nagyon érdekesnek találom, nem sok ilyen zene van. A koncerten pedig találkozunk 😉

Vágtázó Halottkémek – Nincs más megoldás

Frances Horror: Korábban, jómagam is zenéltem, a magyar Punk hőskorában elhíresült zenekarok, mint például a Mosoly vagy a CPG, akiket abban az időben, börtönbe vetettek a dalaik miatt, nos, az ö szerzeményeiket játszottuk. Én énekeltem (próbáltam). Sajnos nem volt elég kitartás bennünk, és nem is akartunk talán olyan helyzetbe kerülni, mint ők, így abbahagytuk. Neked viszont sikerült! Mesélj, kérlek, a kezdeti időkről, és az első bandádról.

Hekkky Rampage: Ó igen, régi idők punk zenéi, amikor azért hűvösre tettek valakit, mert hangot adott a nemtetszésének. Én is ismerek sok ilyet, de kiemelném punk korom kedvencét: az Aurórát. Többet voltak börtönben, mint amennyit koncerteztek 🙂 Na de akkor beszélnék az első próbálkozásomról. Pár éve (azt hiszem úgy 3) belevágtam néhány akkori haverral, hogy játszunk el számokat. Az ambíció megvolt, csak a zenei tudás nem (legalábbis pár embernél). Nem sokáig tartott sajnos, hét embert nem volt egyszerű egybetartani, talán valami egyszerűbbel kellett volna kezdeni.

Frances Horror: Olvastam róla, hogy manapság már több bandában is zenélsz, és amit én halottam tőletek, tetszett. Büszkeség töltötte el a szívemet, hogy megismertelek. Mindig minden esetben felnézek azokra a fiatalokra, akik valamit képesek voltak elérni önerejükből. Halottam, hogy formációt váltottál és egy egészen új bandával állsz hamarosan színpadra. Mi vitt rá, hogy a régi formációtól búcsút veszel, beszélj az új együttesről.

Hekkky Rampage: Azóta van a The Brokenlimits, amiben Holler Francival és a sulitársaimmal próbálunk zajokat kelteni. Fellépünk az általam szervezett kis összejövetelen (rampage-party), remélem nem nagyon leszünk megdobálva. Feldolgozásokat játszunk, mit őszintén szólva már nagyon unok, mert nem tudok igazán érvényesülni. Lesz a setlisten Muse, Jet, Billy Talent, és más egyebek. A másik formációm a kerületbeli haverokkal volt, a Synthetic Symmetry amitől nem rég vettem búcsút. Itt az ambíció és az egy éves dobos hiánya volt az a dolog, amiért már nagyon úgy éreztem, hogy nekem nincs ott helyem (10 számot játszottunk 1 évig). Eközben születtek a dalszövegek és a dallamok, gitártémák, amiket itthon alkottam, és kerestem azt a bandát, ahol ezt megtudnánk közös erővel komponálni. Verbuváltunk egyet azokból az emberekből, akik nagyon közel állnak hozzám, név szerint ki is emelném őket, akik már biztosak: Neu Vivien, Starck Béla, Kasztner Barna. Nagyon jó társaság, jó velük zenélni, és nagyon élvezem szerintem ez a legfontosabb tényező. A három hét alatt 8 zenei alapom van összerakva, sajnos szöveg még nincs mindegyikre, de termékeny időszakomat élem úgy látszik, remélem így is marad 🙂 A bandát White Hell-nek hívják, a WR6 ötletét elvetettük. Myspacen megtaláljátok, de még nagyon kezdetleges.

Közel sincs VÉGE. Holnap 23 órakor folytatjuk…

Szerző: Frances Horror


%d blogger ezt kedveli: